Alapvető feltétel a nagykorúság (aki 18.
életévét betöltötte vagy 16. életévének betöltését követően érvényes házasságot
kötött),
de a 16. életévét betöltött, állami gondozásban nevelt kiskorúak is jogosultak
támogatásra.
Az építtető (vásárló) az általa eltartott, vele közös háztartásban élő és a felépített vagy megvásárolt lakásba is együtt költöző gyermekek és egyéb eltartott családtagok után.
Főszabályként nem feltétel, hogy házaspár legyen a kedvezmény jogosultja (egyedülállók vagy élettársi kapcsolatban élők is igénybe vehetik). A támogatás felvételének nem kell hitelfelvétellel párosulnia.
Nagyon fontos, hogy a kedvezményt ugyanazon gyermek vagy más eltartott családtag után csak egy alkalommal lehet igénybe venni.
SZOCPOL, SZOCPOL, SZOCPOL!!!
Az "alap-szocpoltól" eltérő támogatások: |
A támogatást igénylőnek, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak nem lehet:
- másik lakástulajdona (Lakástulajdonnak minősül a gazdasági társaság tagja által a társaság részére apportként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, illetve a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás is.),
- állandó lakáshasználati joga,
- önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya.
A támogatás igénybevételéhez a lakáshasználati és a bérleti jogviszonyról érvényesen írásban le kell mondani, és azt a bérbeadónak írásban el kell fogadnia.
Lakásvásárlás esetén a szocpol akkor igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója és nem élettársa. (Közeli hozzátartozó: házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint testvér.)
Akinek van lakása, annak azt előbb el kell adnia ahhoz, hogy új lakásának magvásárlásához vagy építéséhez támogatást vehessen igénybe.
Szocpol szempontból nem minősül lakástulajdonnak - vagyis a támogatás akkor is igényelhető -, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának
- együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy
- a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy
- a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik.
A támogatás igénylője a rendelkezésére álló anyagi eszközöket - azaz a saját erőt - teljes egészében az építési költség, illetve a vételár kiegyenlítésére köteles felhasználni. Az előző lakás terheinek kiegyenlítése - pl. hitel, önkormányzati támogatás visszafizetése - után fennmaradó teljes eladási árat fel kell használnia a vásárláshoz, illetve építéshez. A hitelintézetek addig nem is folyósítják a támogatást, amíg a jogosult el nem adja meglévő lakástulajdonát. Ezért célszerű olyan adásvételi szerződést kötni, amelyben az eladók használati jogukat bizonyos ideig fenntartják. Így elkerülhető, hogy fedél nélkül maradjon az igénylő.
Saját erőként veszik figyelembe a támogatási szerződés (kölcsönszerződés) megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakás eladási árát is, csökkentve az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, valamint a kiegyenlített lakáshitel összegével.
Fontos tudni, hogy csak a saját méltányolható lakásigény kielégítéséhez igényelhető támogatás. A lakásigény akkor méltányolható, ha
- az egy főre jutó lakószobák száma megfelel a jogszabályi előírásoknak, és
- a telekárat nem tartalmazó építési költség, illetve vételi ár nem haladja meg az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által a Magyar Közlönyben közzétett építési átlagköltségét.
A jogszabály szerint méltányolható lakószobaszám:
- egy-két személyre legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
- három személyre másfél - három és fél lakószoba,
- négy személyre kettő-négy lakószoba,
- több személyre személyenként fél lakószobával több; három vagy több gyermeket nevelő családnál a felső határ minden további személyre vonatkozóan egy szobával több.
Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál még legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni (így az egy főre eső, megengedett lakószobaszám nő). Az a házaspár minősül fiatalnak, amelyikben a házastársak közül egyik sem töltötte be a 40. életévét a kölcsön-(adásvételi) szerződés megkötésének időpontjáig.
- félszoba a 6 és 12 m2 közötti alapterületű lakószoba,
- lakószoba a 12 m2 és 30 m2 közötti szoba (amennyiben ennél nagyobb, akkor két szobaként veszik figyelembe),
- amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.
A szocpolra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását - a megelőlegező kölcsön kivételével - lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül kell kérni a hitelintézettől.
Építés, bővítés, valamint korszerűsítés esetén a végleges használatbavételi engedély kiadása előtt - ha ilyen engedély beszerzése nem kötelező, akkor a hitelcél megvalósulását megelőzően - kell kérni a hitelintézettől. Ha a kérelmező eddig az időpontig nem kért szocpolt, később erre már nincs lehetősége.
Az igénylési határidő alól kivételt jelent, ha a kölcsönszerződés megkötését követően a kérelmezőnek újabb gyermeke születik (csak azok esetében, akik egyébként határidőben igényeltek szocpolt). A kölcsönszerződés időpontjában hatályos jogszabályi feltételeket teljesítő adóst - az akkori mértékű kedvezmény - a kölcsönszerződés megkötését követően született gyermekek után is megilleti (számításba véve a születés időpontjában meglévő gyermekeiket és személyi feltételeiket).
Korlátozást jelent, hogy amennyiben a támogatásra jogosult adós a kedvezményt a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő 120. nap, vagy építés esetén a használatbavételi engedély kiadása után igényli, akkor a kedvezményt csak új lakás felépítésére vagy vásárlására nyújtott, és a születés időpontjában meglévő kölcsönből még fennálló tartozás csökkentésére használhatja fel.
A jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása, illetve a kiegészítő kamattámogatás esetében a gyermek születésének időpontjáig esedékessé vált és az adós terhére elszámolt szerződéses kamatoknak a kedvezményre jutó összegét is jóvá kell írni. Amennyiben az újabb gyermek megszületésére és az igénylésre az adásvételi szerződés aláírását követő 120 napon belül vagy - építés esetén - a használatbavételi engedély kiadása előtt kerül sor, az adós a kedvezmény összegét akár az építési költség (vételár) megfizetésére is felhasználhatja.
A szocpol igénybe vehető:
- új lakás felépítésére - a családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem minősülő tetőtér-beépítésének a kivételével -, valamint
- az értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlására vehető igénybe.
A megelőlegező kölcsönt is csak ezekre a célokra lehet felhasználni.
Fontos tudni, hogy a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítására nem fordíthatjuk a szocpol összegét. Ki kell emelnünk, hogy a nem értékesítés céljára épült és befejezett épület (lakás) tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonost szocpol nem illeti meg. Ekkor ugyanis már használt lakásról beszélhetünk.
Ez azt jelenti, hogy például egy kétgyermekes család esetében a szocpol összesen
2 400 000 forint, három gyermek után pedig 3 800 000 forint.
A kedvezmény szempontjából gyermek az építő (vásárló)
- vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke,
- a gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együtt élő és általa eltartott
gyermek - ha az építő (vásárló) vállalja, hogy a gyámság három éven belüli
megszűnése esetén visszafizeti a kedvezményt, valamint
- az az intézeti vagy állami nevelt gyermek, aki a gyermek- és ifjúságvédő intézettel kötött megállapodás alapján legalább egy éve él az építtetőnél (vásárlónál) mint nevelőszülőnél - ha a nevelőszülő vállalja, hogy az elhelyezés három éven belüli megszűnése esetén visszafizeti a kedvezményt, vagy másik gyermek gondozására megállapodást köt.
Csak arra a gyermekre tekintettel folyósítható kedvezmény, aki
- még nincs 16 éves, vagy
- elmúlt már 16 éves, de nappali tagozaton tanul és még nincs 25 éves, illetve
- betöltötte már a 16. életévét, de testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt legalább hatvanhét százalékban elvesztette munkaképességét és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.
Egyéb családtagok
A szocpol megállapítása során eltartottnak minősülhet:
- a házastárs vagy az élettárs, illetve
- a szülő, nagyszülő és testvér.
A kedvezmény szempontjából az építtető (vásárló) egyéb eltartott családtagjának minősül a kereső tevékenységet nem folytató házastárs vagy élettárs, ha
- munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, vagy
- betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy
- háztartáson belül legalább két olyan gyermeket gondoz, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak, illetve egy állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket, vagy olyan hozzátartozót, aki a munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette.
A házastárs (élettárs) mellett eltartottnak minősül az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársának szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője és testvére, ha
- betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy
- legalább 67 százalékában elvesztette a munkaképességét.
Mind a gyermekekre, mind az eltartott családtagokra érvényesül az a szabály, hogy a kedvezményre való jogosultság szempontjából csak négy feltétel esetében vehetők figyelembe. Az első feltétel, hogy legalább egy éve közös háztartásban kell élniük az építtetővel (vásárlóval). Ez alól a jogszabály két kivételt tesz:
- a gyermeket - a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével - az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtető (vásárló) lakásában lakik;
- az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élő eltartott házastárs, szülők vagy nagyszülők esetében egyik szülő (nagyszülő) után sem nyújtható kedvezmény, ha együttes jövedelmük meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.
A közös háztartásban való élés mellett a másik két feltétel, hogy a gyermekek és egyéb eltartottnak minősülő személyek:
- havi rendszeres keresete, jövedelme a szerződéskötés időpontjában nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét (a keresetbe, jövedelembe a lakbér-hozzájáruláson, a vakok személyi járadékán és a házastársi pótlékon kívül a bért, a nyugdíjat, a járadékot, a munkanélküli segélyt és az egyéb rendszeres pénzbeli juttatás kell beszámítani), és
- az építtetővel (vásárlóval) együtt költöznek be az új lakásba.
A negyedik feltétel, hogy amennyiben az eltartott gyermek, házastárs vagy más családtag maga is építtető (vásárló), utánuk - az egyéb feltételek fennállása esetén - csak akkor lehet szocpolt igényelni, ha a tulajdoni hányaduk együttesen nem haladja meg az 50%-ot.
Fontos tudni, hogy a gyesen, gyeden lévő személy a kedvezmény szempontjából nem minősül eltartottnak, ezért utána nem lehet kedvezményt elszámolni.
Lakásépítésnél csak akkor folyósíthatja a hitelintézet a támogatást, ha az építtető rendelkezik a lakás felépítéséhez szükséges egyéb forrásokkal is, azaz a lakás a saját forrás és a támogatás (esetleg kölcsön) felhasználásával biztosan felépülhet.
A kedvezményt a készültségi fokkal arányosan folyósítják, és a folyósítás csak akkor kezdhető meg, ha az építtető a kedvezményen és a pénzintézeti kölcsönön kívül eszközeinek legalább egyharmadát, készpénzben igazolt anyagi eszközeinek 80%-át már felhasználta a lakás építésére.
A támogatottnak írásban hozzá kell járulnia ahhoz, hogy
- személyazonosító adatait valamint a támogatásra vonatkozó információkat a támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja az állami adóhatóság részére,
- az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét, a szocpol igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen (a lakásban is) ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa.