| Egy kicsit az ingatlan jogról |
|
Ingatlan |
Ingatlannak tekinti a jogirodalom azokat a
dolgokat, amelyek az egyik helyről a másikra az
állag sérelme nélkül nem helyezhetők át. Az
ingatlanok kapcsán a Ptk. a földről, telekről és
az épületről, beszél. |
|
Előleg |
Az előleget (vételárrészletet) a teljes
vételárba be kell számítani, s amennyiben a
szerződés utóbb mégis meghiúsul a már
megfizetett előleg visszajár. |
|
Foglaló |
A teljesítés meghiúsulása esetén, a
meghiúsulásért felelős fél az adott foglalót
elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen
köteles visszatéríteni. |
|
Jelzálogjog |
A zálogjog olyan, a szerződést biztosító
mellékkötelezettség, amely alapján a jogosult a
pénzbeli követelésének biztosítására szolgáló
zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a
kötelezett nem teljesít. |
|
Tulajdonjog fenntartása |
Az eladó tulajdonjogát írásban, a vételár teljes
kiegyenlítéséig fenntarthatja. A vételárhátralék
megfizetésével egyidejűleg az eladó köteles -
külön nyilatkozattal - a vevő
tulajdonszerzéséhez hozzájárulni. |
|
Birtokbaadás |
Beköltözési idő, mely többnyire együtt jár a
tulajdonjog átruházási nyilatkozattal |
|
Közös tulajdon |
Közös tulajdonról van szó, ha a tulajdonjog
ugyanazon az ingatlanon, meghatározott hányadok
szerint több személyt illet meg. A
tulajdonostársak mindegyike jogosult az ingatlan
birtoklására és használatára. Az ingatlan
hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk
arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik
őket a fenntartással járó és az ingatlannal
kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni
viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen
arányban viselik az ingatlanban beállott kárt
is. Saját tulajdoni hányadával bármelyik
tulajdonostárs szabadon rendelkezhet, a többi
tulajdonostársat azonban harmadik személyekkel
szemben elővásárlási, elő bérleti, illetőleg elő
haszonbérleti jog illeti meg. |
|
Elidegenítési és terhelési tilalom |
Az elidegenítési és terhelési tilalom a
tulajdonnal való rendelkezés jogát korlátozza. A
tilalom alapján nem lehet az ingatlan
tulajdonjogát másra átruházni, az ingatlant
megterhelni, vagy biztosítékul felajánlani. Az
elidegenítési és terhelési tilalom jogszabályon,
bírósági határozaton és szerződésen alapulhat,
célja, hogy más személynek az ingatlannal
kapcsolatos valamely jogát (pl. jelzálogjog,
vételi jog, öröklési szerződés) biztosítsa. |
|
Telki szolgalom |
Telki szolgalom alapján valamely ingatlan
mindenkori birtokosa más ingatlanát
meghatározott terjedelemben használhatja |
|
Széljegy |
A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a
bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti
ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását
tanúsítja. |
|
Ingó dolgok |
Ingó dolognak tekinti a jogirodalom azokat a
dolgokat, amelyek az állag sérelme nélkül az
egyik helyről a másikra áthelyezhetők |
|
Hagyaték |
A hagyaték az elhunyt embernek (örökhagyónak) a
vagyona, amely a halálával az örökösökre száll
át. A hagyatékba tartoznak az örökhagyót
megillető, pénzben kifejezhető értékkel bíró
jogok és kötelezettségek. |
|
Vagyoni értékű jog |
Vagyoni értékű jognak tekinthetők a pénzben
kifejezhető értékkel bíró jogok. (tartós
földhasználat, haszonélvezeti, használati jog,
bérleti jog, telki szolgalom, üdülőhasználati
jog) |
|
Haszonélvezet |
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más
személy tulajdonában álló dolgot birtokában
tarthatja, használhatja, és hasznait szedheti |
|
Használat |
A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a
saját, valamint együtt élő családtagjai
szükségleteit meg nem haladó mértékben
használhatja, és hasznait szedheti. A használat
jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. A
használat joga személyhez kötött, korlátozott
jog. |
|
Tisztaérték |
Az örökség és az ajándék tiszta értéke a
megszerzett - illetékfizetési kötelezettség alá
eső - vagyon csökkentett forgalmi értéke. A
tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon
forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot
terhelő tartozást, illetőleg az ajándékot
terhelő adósság és az egyéb teher értékének
egy-egy örökösre, illetőleg megajándékozottra
eső részét. |
|
Haszonélvezeti, használati érték |
Ha a haszonélvezeti, használati jog a jogosult
életének idejére terjed, annak értékét az illető
személy életkorához képest a következő módon
kell megállapítani: ha a vagyoni értékű jog
jogosultja 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték
10-szerese, ha 25-50 éves, az egyévi érték
8-szorosa, ha 51-65 éves, az egyévi érték
6-szorosa, ha 65 évnél idősebb, az egyévi érték
4-szerese. A vagyoni értékű jogok egyévi
értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem
csökkentett - forgalmi értékének 1/20 -ad részét
kell tekinteni. A meghatározott időre szóló
haszonélvezet, használati jog értéke az egyévi
érték és a kikötött évek szorzata. A jog így
számított értéke azonban nem haladhatja meg az
egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes
személy javára kikötött haszonélvezet, használat
joga esetén az egyévi értéknek a fentiek szerint
meghatározott életkor szerinti többszörösét. |
|
Adásvétel |
Az eladó fő kötelezettségei: az ingatlan
tulajdonjogának átruházása, és az ingatlan
birtokba adása a vevőnek. A vevő ezzel szemben a
dolog átvételére, és vételár megfizetésére
köteles. Csak az írásba foglalt adásvételi
szerződés tekinthető érvényesnek, mely közjegyző
vagy ügyvéd jegyzett. |
|
Csere |
A csereszerződésben a felek az ingatlanok
tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak
kötelezettséget, azaz mindegyik fél eladó a
saját szolgáltatása, és vevő a másik fél
szolgáltatása tekintetében. A csereszerződés
annyiban különbözik az adásvételtől, hogy a
tulajdonjog átruházásáért ellenszolgáltatásként
egyik vevő sem vételárat fizet, hanem a saját
tulajdonjogának átruházását vállalja |
|
Öröklés |
Az öröklésnek két fajtáját különböztethetjük
meg. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés
szabályait kell alkalmazni. Ennek alapján - az
alábbi sorrendben - az elhalt személy
leszármazói, házastársa, ezek hiányában pedig a
felmenői örökölnek. Ha az örökhagyó után
leszármazók és túlélő házastárs is marad, az
ingatlan tulajdonjogát a leszármazó (k) öröklik,
a házastárs pedig - özvegyi joga alapján -
holtig tartó haszonélvezetre jogosult. (Az
özvegyet megillető haszonélvezeti jog újabb
házasságkötéssel megszűnik!) Az örökhagyó
végintézkedése alapján, a törvényes öröklés
szabályaitól eltérően lehet a hagyaték - így a
hagyatékba tartozó ingatlan - jogi sorsát
rendezni. |
|
Ajándékozás |
Az ajándékozási szerződésben megajándékozott
ingyenesen - ellenérték fizetése nélkül - szerez
tulajdont. Ingatlan ajándékozása esetén a
szerződést írásba kell foglalni, s a
tulajdonszerzéshez - az adásvételhez hasonlóan -
ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges.
Ezért a szerződésnek tartalmaznia kell azokat a
kellékeket, amelyeket az ingatlan-nyilvántartási
törvény a bejegyzésre alkalmas okiratokra előír.
Célszerű utalni a felek között fennálló
esetleges rokonsági kapcsolatra is, mert ez a
tény az illeték mértékét befolyásolja.
Lakásvásárlás, -eladás Az alábbiakban a lakás
céljára szolgáló helyiségek tulajdonjogának
átruházásáról lesz szó. A tájékoztatás a lakás
tulajdonjogának leggyakoribb megszerzéséről, az
adásvételről szól. Ezen belül kitérünk a vevő és
eladó főbb jogaira, kötelességeire, az
adásvételi szerződés megkötésével kapcsolatos
kérdésekre, az ezzel kapcsolatos
ingatan-nyilvántartási eljárás néhány elemére,
valamint a tulajdon megszerzésével kapcsolatos
költségekre. Röviden kitérünk az önkormányzati,
illetve állami tulajdonban álló lakásokkal
kapcsolatos egyes rendelkezésekre. Lakás
adásvétele esetén az eladó arra vállal
kötelezettséget, hogy a lakás tulajdonjogát és
birtokát - vételár megfizetése ellenében -
átruházza a vevőre, a vevő pedig köteles a
vételárat megfizetni, és a lakást átvenni. |
|
Visszterhes vagyonátruházási (vagyonszerzési)
illeték |
Az illeték összege a lakás forgalmi értékéhez
igazodik. Magánszemélyek, illetve
ingatlanforgalmazással főtevékenységként nem
foglalkozó szervezetek esetén az illeték összege
4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt
meghaladó összege után 6%. Tehát egy 6 millió
forint értékű lakás esetén 40.000 Ft+120.000
Ft=160.000 Ft összegű illetéket kell fizetni.
Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4
millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal
arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték,
a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6%
illetéket kell fizetni. |